A ma kezdődő uniós csúcs előtt Hollande elnöktől volt hangos az európai sajtó – hat európai újság kérdéseire válaszolt egy nagyinterjúban, melynek izgalmasabb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze. Berlinben néhányszor biztosan felszisszentek.
- Közel vagyunk az eurozóna válságának a megoldásához, mely nem fog felbomlani, mivel az előző uniós csúcson jó döntések születtek. A június 28-i csúcs döntéseit – mindegyiket – az év végéig végre kell hajtani. Az eurozóna nem fog szétrobbani, de a gazdasági válság megoldása még előttünk van.
- A megszorításoknak növekedésösztönzés nélkül nincs értelme, ugyanakkor a válság elengedhetetlenné teszi a költségvetési fegyelmet.
- A többletes országoknak élénkíteniük kell a belső keresletüket a fizetések növelése és a járulékok csökkentése által.
- Ma a recesszió legalább akkora veszély, mint a hiány.
- A növekedés egyrészt a bizalom, azaz a válság minél gyorsabb megoldása révén térhet vissza Európába (ehhez megvannak az eszközök, használni kell őket). Másrészt pedig koherens európai gazdaságpolitikára van szükség. A pénzügyi tranzakciók megadóztatását célzó megerősített együtműködésből származó jövedelem egy részét lehetne befektetésekre, illetve fiatalokat célzó képzésekre fordítani. A megszorítások politikája “nem sorsszerű”.
- Hollande kiindulópontja a többsebességes Európa – az unió már ma is többsebességes. Az eurozónának lehetne politikai dimenziója is, így az Eurocsoport szerepének a megerősítését a francia elnök támogatja. Azt is szeretné, hogy minden hónapban találkozzanak az eurozónához tartozó állam- és kormányfők. Hollande szerint aki kívül akar maradni az eurozónán, az megteheti, de az ne szóljon bele az eurozóna döntéseibe. A tagjelölteket ugyanakkor megfigyelőként bevonnák a folyamatba.
- A bankunió nem fog működni politikai, demokratikus kontroll nélkül. A politikai unió tehát követi majd a banki, költségvetési, szociális uniót – de nem most van itt az ideje, az majd várhatóan a 2014-es európai választás után jön el.
- A 3%-os hiánycél és az egyensúly elérésének 2017-es céldátuma továbbra is kőbe van vésve Franciaország számára.
- Az eurozóna kötvényhozamait harmonizálni kell.
- A déli országokkal való szolidaritás nemcsak Németország terhe, hanem mindenkié a Stabilitási Mechanizmuson keresztül. Nem igaz, hogy egy ország fizet a többi helyett. A németeknek abban igazuk van ugyanakkor, hogy aki fizet, annak joga van felügyelni és szankcionálni. De szükség van fiskális unióra és eurokötvényekre is. Hollande úgy látja, hogy Angela Merkel nagyon sokat néz a háta mögé és sokat figyel a hazai közönség igényeire.
- A német-francia együttműködés nem jelentheti azt, hogy ez a két ország dönt Európa sorsáról.
Hol van már a Merkozy-féle szoros egyetértés? (dcnews.ro)