205. Rekordadósság

Joggal szerepel címlapokon az a nem túl kellemes hír, hogy a francia államadósság (története során először) elérte a 2 billió eurós szintet és (szintén történelmi határt átlépve) már meghaladja GDP 95%-át is. Úgy tűnik továbbá, hogy a 3%-os hiánycél 2015-ös elérése sem valósul meg. A másik oldalon viszont nem politikai célzatú expanzió és növekvő vásárlóerő áll, hanem elégedetlen, adóemelésekre panaszkodó polgárok.

Continue reading “205. Rekordadósság”

206. Új Szenátus, FN-nel fűszerezve

A múlt hét végi időközi választáson a francia baloldal elvesztette többségét a Szenátusban. Ezzel visszaállt a fél évszázados “rend”, miszerint a Szenátus a jobboldalé. Ez az alkotmány értelmében lelassíthatja a kormányzást, de nem akadályozza a baloldali kormány javaslatainak elfogadását. Ezért nem is ez a legizgalmasabb kérdés, hanem az, hogy a Szenátus történetében először két Nemzeti Frontos szenátor is mandátumot szerzett.

Continue reading “206. Új Szenátus, FN-nel fűszerezve”

207. A Bygmalion-kérdés. Újratöltve

A héten összesen hat gyanúsítás történt a Nicolas Sarkozy 2012-es kampányköltéseihez kapcsolódó csalási ügyben (ami elvben arról szól, hogy egy külső szolgáltató cég, a Bygmalion nem a kampánynak, hanem az UMP-nek számlázott, hogy megkerüljék a kampányköltési-limiteket). Ám egy friss, apró hír felveti a kérdést: mi van, ha az egész történet másról szól? És persze mi van, ha nem?

Continue reading “207. A Bygmalion-kérdés. Újratöltve”

208. Jó politika, rossz politika

Elérte a magyar fertőzés Párizst, mert a francia kormány is “tiszteletet” követel Brüsszeltől, miközben világossá teszi, hogy 2015-ben nem kívánja betartani az uniós költségvetési szabályokat, és ami még ennél is fontosabb, az erre vonatkozó korábbi francia vállalásokat sem. Milyen érvek húzódhatnak meg a francia kormány húzása mögött? Akármilyen furcsa, érvet sokat lehet felhozni a döntés mellett, ellenérvet annál kevesebbet.

Continue reading “208. Jó politika, rossz politika”

209. “El a kezekkel a k…..tól?”

“Ha a kedves olvasó netalán azt gondolná, hogy ebből a cikkből majd megtudja, „mi a tuti” a prostituáltak ügyfeleinek büntetése esetében, gyorsan ki kell ábrándítanom: jelen írás elsősorban leíró elemzés – és szerzőjének is több kérdése van, mint válasza. Pontosan úgy érzi magát, mint az a szokatlanul őszinte francia ellenzéki képviselő, aki a vita margóján csak annyit mondott, nem tudja, mi a jó döntés. Ugyanis érték és érték, érték és pragmatizmus összecsapása ez, és valójában sem az európai, sem a francia baloldalnak nincsen mindent megoldó válasza. Sőt, a francia baloldal példájából úgy tűnik, hogy a kulturálisan baloldali, illetve az emberi jogok iránt érzékeny pártok és szervezetek rendkívül megosztottak a prostituáltak klienseinek büntetése kérdésében.”

Continue reading “209. “El a kezekkel a k…..tól?””

210. A gender-ellenes európai mobilizáció: francia esettanulmány

“Az elmúlt években számos európai országban jelentős politikai mobilizációt és erőteljes, a gender szakpolitikákat, illetve a társadalmi nem fogalmát mint analitikus koncepciót elvető mozgalmak megjelenését figyelhettük meg, különösen Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, és Franciaországban. Ez a tanulmány a gender-ellenes jelenség illetve a nemek társadalmi egyenlősége ügyének „gender ideológiává” való átkeretezésének feltérképezéséhez kíván hozzájárulni a francia és a magyar jelenség leírásán és összehasonlító elemzésén keresztül.”

Continue reading “210. A gender-ellenes európai mobilizáció: francia esettanulmány”

211. 2014: Marine Le Pen éve

Egy közvélemény-kutatás szerint a Nemzeti Front európai parlamenti választási győzelme az év politikai eseménye Franciaországban. Új miniszterelnök, új kormány, újra jobboldali Szenátus, régi-új Nicolas Sarkozy: a franciák jól látják, hogy bár ezek fontos dolgok, de hosszú távon, vagyis a következő választáson túlnézve valóban ez lehet az év legnagyobb hatású eseménye. Nem azért, mert az európai parlamenti képviselők száma annyira fontos, hanem azért, mert ez a győzelem egy hosszútávú folyamatra mutat rá. Egy olyan folyamatra, amellyel a republikánus elit nem tud mit kezdeni.

Continue reading “211. 2014: Marine Le Pen éve”

212. Charlie Hebdo: kérdések, viták, következmények (frissítve!)

A franciák csak most ocsúdnak a szörnyű támadásból. Ha az első sokk véget ér, rengeteg kérdésre kell majd válaszokat keresni és találni. Még nem tudjuk felmérni, hogy ami szerdán történt, mekkora jelentőségű és merre viszi a francia (és európai) politikát, de az biztos, hogy a Charlie Hebdo-merénylet nagy hatással lesz mind a társadalomra, mind pedig a következő hetek és hónapok politikai eseményire. Közös elemzés dr. Türke András Istvánnal, biztonságpolitikai szakértővel, az Europa Varietas Intézet igazgatójával.

Continue reading “212. Charlie Hebdo: kérdések, viták, következmények (frissítve!)”

213. Mit kellene tenni most? Akcióterv-terv a terrorizmus ellen

Míg a francia szocialisták legnagyobb gondja, hogy lehet-e együtt tüntetni Marine Le Pennel, mi úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb probléma az, hogy sem a francia társadalom, sem a francia politikai elit, sem pedig a francia államigazgatás nincsen felkészülve arra, hogy a terrorizmus és az iszlamizmus kérdését átfogó problémaként kezelje. Az alábbiakban egy olyan szakpolitikai akciótervre teszünk javaslatot (dr. Türke András István biztonságpolitikai szakértővel, az Europa Varietas Intézet igazgatójával közösen), amely átfogó módon közelíti meg a terrorelhárítás és az iszlamizmus problémáit. Álláspontunk szerint az alábbi témákban és területeken van szükség sürgős lépések megtételére:

Continue reading “213. Mit kellene tenni most? Akcióterv-terv a terrorizmus ellen”