François Bayrou miniszterelnök bejelentette, hogy szeptember 8-án bizalmi szavazást kér maga ellen. A szavazásnak két lehetséges kimenetele van. A kormány bizalmat kap, és hivatalban marad, vagy nem kap bizalmat. Utóbbi esetben három forgatókönyv képzelhető el.
Mi ez a három forgatókönyv? Már csak azért is fontos ezeket felsorolni, mert a jelenlegi tudásunk szerint nagyobb az esélye a kormány bukásának, mint a hivatalban maradásának.
Új kormány, új miniszterelnökkel
Az első lehetőség az, hogy a köztársasági elnök, Emmanuel Macron megpróbál egy új kormányfőt kinevezni. Természetesen ebben az esetben is egy kisebbségi kormányról lenne szó, elsősorban a jelenlegi kormánypártok részvételével. Három név is kering a nyilvánosságban: az igazságügyi miniszteré (Gérald Darmanin), a munkaügyi és egészségügyi miniszteré (Catherine Vautrin), valamint a hadügyminiszteré (Sébastien Lecornu). Az ő nevük rendszeresen előkerül, amikor kormányátalakításra kerül sor, így nagy meglepetést nem jelent, hogy felmerülnek.
Új választás?
A második lehetőség az, hogy Emmanuel Maceon belátja, a kisebbségi kormányzás folytatása nem valószínű, hogy erősítené a politikai stabilitást, és ezért él azzal az alkotmányos jogával, hogy feloszlassa a nemzetgyűlést, és előrehozott választást írjon ki. Ezt a jogát a nyáron szerezte vissza, hiszen az alkotmány előírja, hogy a két választás között el kell telnie 12 hónapnak. Az elnök többször jelezte, hogy nem igazán szeretné a feloszlatást meglépni, de az elmúlt napokban az is érvényes érvként került elő, hogy ettől az alkotmányos lehetőségtől nem is akarja megfosztani magát.
Belebukhat Macron is?
A harmadik forgatókönyv a legkisebb valószínűségű, de a francia sajtó mindig tárgyalja – egyébként helyesen, hiszen nem nulla a valószínűsége. Ez a forgatókönyv nem más, mint a köztársasági elnök lemondása és egy előrehozott elnökválasztás megrendezése. Ez azért lehet érdekes, mert az elnökválasztás lezárulta után az új elnök minden bizonnyal feloszlatná a nemzetgyűlést, és a győzteshez húzás jelenségén keresztül reménykedhetne abban, hogy többséget kap a parlament alsóházában. Amikor a két választás közel van egymáshoz, ez mindig így történik. Vagyis abban a kis valószínűségű esetben, ha az elnök úgy döntene, hogy távozik, megnyílna a lehetőség egy új választás és ezzel egy többségi parlament létrejötte előtt.
U.i.: A jelenlegi politikai válság eredője, forrása nem más, mint a 2024-es parlamenti választás, amikor a franciák úgy döntöttek, hogy nem küldenek többséget a nemzetgyűlésbe, hanem három közel egyforma nagyságú blokkot választanak, és ezzel senkinek nem adnak abszolút többséget és teljes felhatalmazást.
