Miközben mindenki arról beszél, hogy ki lesz Párizs új főpolgármestere, kevesebb szó esik arról, hogy mi is a hétvégi helyhatósági választások tétje, mik lehetnek a hosszú távú következményei. Mondok máris hármat, ráadásul fontosakat.
1. Több pozíció, szélesebb alapozás 2017-re
Akinek sok önkormányzati helye van, aki jó pozíciókat szerez március 23-án és 30-án, annak jó alapozása lesz a 2017-es elnökválasztási és nemzetgyűlési kampányokra. Ez annyira evidensnek tűnik, hogy alig beszélünk róla, pedig nem szabad alábecsülni az efféle erőforrásokat.
2. Fordulhat a Szenátusi többség
Emlékezetes, hogy 2011 őszénbaloldali szövetségeseivel történelmi győzelmet aratott a Szocialista Párt és 1958 óta először megszerezte a Szenátus többségét. Az idén, 2014 őszén esedékes szenátusi vokson pedig elveszítheti, főleg, ha rosszul szerepel az önkormányzati választáson. Mi az összefüggés? Az, hogy a francia szenátorokat nem közvetlenül, hanem közvetetten választják, az elektorok pedig az ország választott tisztviselői. Vagyis azok a polgármesterek, képviselők, akikre most vasárnap szavaznak a franciák. Ha tehát az ellenzék sikeresen szerepel (sikeresebben, mint legutóbb), akkor ősszel máris visszaszerezheti a szenátusi többséget a baloldaltól (aminek persze korlátozott lenne a jelentősége a végső döntések szempontjából, de azért némi szenátusi obstrukcióval hatékonyan lehet lassítani a törvényhozási folyamatot).
3. Marine Le Pen lendületet vehet
A közvéleménykutatások szerint Marine Le Pen Nemzeti Frontja egyre népszerűbb, sőt, egyes felmérések szerint akár a májusi európai parlamenti választás győztese is lehet. Egy jó szereplés a helyhatósági választáson hatalmas lökést adhat a radikális pártnak, növelheti önbizalmát és lendületét. Végső soron még az is lehetséges, hogy a hétvégi francia helyhatósgi választásnak a végén nemcsak nemzeti, hanem európai következményei is lesznek.