Figyelve az UMP egyre keményedő elnökválasztási kampányát, látva az UDI megalakulását, és tudva azt, hogy az UMP egyre inkább halad a platformos működés felé, felmerül a kérdés: jó-e a mérsékelt ellenzéknek, ha osztódással szaporodó kis mozgalmak, platformok és pártok is színesítik a mezőnyt?
1. A francia választási rendszer egyéni kerületi, kétfordulós, abszolút többségi rendszer, amely elvben a politika kétosztatúsága felé mutat, azaz bipolarizáló hatású. Ugyanakkor tudjuk, hogy ez változhat. A Jospin-jelentés is kiállt 58 arányosan választott mandátum bevezetése mellett, és Hollande elnök is kifejezte vágyát a Jospin-csomag elfogadtatása iránt. Összességében tehát elképzelhető, hogy 2017-ben már nem tűnik majd őrültségnek, ami a jelenlegi, 2012-es választási szabályok fényében nem feltétlenül logikus.
2. A francia politikai élet – a választási rendszer ellenére is – sokszínű, a “két nagyon” és a Nemzeti Fronton kívül számos, nem éppen nullás támogatottsággal bíró erő is jelen van a rendszerben. Bár ez a “szavazatmaximálás” szempontjából nem feltétlenül előnyös, a választópolgároknak van igényük a pluralitásra, és a “hasznos szavazat” gondolatával csak nehezen bírkóznak meg. Nem véletlenül rágják az arányosan választott mandátumok kérdését évtizedek óta.
3. Éppen ezért a nagyok időről időre “bevisznek a hátukon” a Nemzetgyűlésbe kisebb pártokat, ezzel is növelve saját politikai legitimitásukat, és deklarálva elkötelezettségüket a pluralitás felé. Hollande éppen keddi sajtótájékoztatóján értekezett arról, hogy mennyire nem lenne jó, ha a zöldek kilépnének a kormányból, mert akkor csak a szocialisták kormányoznának egy koalíció helyett…
4. Mivel a választási rendszer olyan, hogy előbb vagy utóbb meg kell egyezni az optimális eredmény érdekében, a most platformot és mozgalmat építők a megegegyezés előtti pozícióikat igyekeznek erősíteni. Minél erősebbek egyedül, annál töbet kérhetnek majd, amikor együtt kell működni.
5. A franciaországi megfontolások (részben) igazak és használhatók az új magyar rendszerre is. Érdemes ezeket a szempontokat is mérlegelni az Együtt 2014, az LMP, az MSZP, a DK és a többiek együtműködési vitái kapcsán.