Miközben a kormány keményen támadja Gérard Depardieu-t adóoptimalizálási célú belgiumi költözése miatt, a költségvetési minisztert gyakorlatilag adócsalással és jövedelemeltitkolással vádolja a média. Kiadós pofon a hitelességnek? Ha a hír igaz, akkor ez lehet az Hollande-adminisztráció első nagyobb balhéja.
Miről is van szó?*
Jérôme Cahuzac költségvetési miniszter a Mediapart nevű oldal szerint 2010-ig bezárólag rendelkezett egy svájci számlával, melyet a francia adóhaság előtt eltitkolt, és amelynek tartalmát 2010-ben egy szingapúri bankba helyezte át. Néhány nappal az eredeti vád megfogalmazása után, ahogy az ilyen ügyekben lenni szokott, az oldal “bizonyítékokat” is publikált, egy véletlenül rögzített (!) hangfelvételt, melyen a miniszter hangja nehezen ismerhető fel, és melyen szó esik erről a bizonyos bankszámláról.
A történetben ugyanakkor mind a média állításai és forrásai, mind a miniszter védekezése körül vannak szürke pontok, amelyek kérdésessé teszik mindkét fél szavahihetőségét. És hogy még tovább bonyolítsuk az ügyet: az ügy egyes szereplői körül UMP-közeli ügyvédek is megjelennek, továbbá a miniszter éppen válófélben van, a felesége pedig a hírek szerint nem habozott magándetektíveket is bevetni a vita során. Valószínűleg sajtóperek és polgári perek sora sem fogja minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy kinek van igaza. Ugyanakkor mégiscsak kabátlopási ügyről van szó, ami így vagy úgy, de ráragadhat Cahuzac-ra, és rajta keresztül a kormányra is.
Bagoly mondja verébnek?
Mint tegnapi elemzésünkben rámutattunk, az Hollande-adminisztráció erkölcsi érvekkel igyekszik alátámasztani kemény adópolitikáját, miközben gyakorlatilag hazaárulózza azokat, akik kihasználják az európai adóverseny adta lehetőségeket. Cahuzac esetében azonban nem adóoptimalizálásról van szó, hanem jövedelemeltitkolásról, amiért az átlag francia az álmoskönyv szerint meg szokta ütni a bokáját (a külföldi számlákat ugyanis be kell(ene) jelenteni a francia adóhatóságnak, az ezt elmulasztók pedig komoly bírságokra számíthatnak).
Nagy szerencséje az adminisztrációnak, hogy az UMP erős emberei még mindig nem bírnak egymással és még mindig képtelenek egyről a kettőre jutni az elnökválasztási fiaskó kapcsán. Ha az ellenzék háza táján rend lenne, a miniszter helyzete sokkal tarthatatlanabb lenne, hiszen csak feltűnt volna valakinek, hogy a bagoly éppen azt próbálja bemagyarázni a kicsi kis verébnek, hogy nagy a feje…
* Az ügy összefoglalásához ezt a cikket használtuk.