Kulcsév: Macron tényleg nem áll bele?

Olvasom a Figaróban, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök hétfőn a kormány ülésén “nyomást gyakorolt” Édouard Philippe miniszterelnökre, hogy minél előbb találjon kompromisszumot nyugdíj-ügyben (a fő kérdés, hogy marad-e a kulcsév, vagyis a 64 éves kor előtti nyugdíjba vonulás pénzügyi “büntetése”, a 62 éves nyugdíjkorhatár változatlanul hagyása mellett). Feltűnő a nyomás-sürgetés, mert ugyanerre a kompromisszumra sürgette az elnök a kormányt az újévi beszédében.

Ha csak annyit tudnék, amennyit a cikk címéből megtudok, hogy tudniillik Macron nyomja a kormányt a kompromisszum felé (illetve a kormány ezt kommunikálja-szivárogtatja), már az is érdekes lenne.

Mivel Macron eddig is tőle szokatlan, de logikus távolságot tartott a saját nyugdíjreformjától, meggyőződésem, hogy jó zsaru – rossz zsaru felállás lehet közte és a kormányfő között. Ez a cikk is ezt igazolja, a kormányoldal kommunikációs akaratát tükrözi, csak úgy ritkán szivárog ki, hogy mi volt kormányülésen, azt el szokták mondani. Vagyis ebben a szereposztásban Philippe a költségvetési héjja, Macron a szociálisan érzékeny jó zsaru, aki rendet tesz, enged, meghallja az emberek szavát…

Mellesleg kedd reggelre a miniszterelnők, Édouard Philippe is nyitottságot mutatott a kompromisszumra, amely minden bizonnyal a kulcsév problémájához fog kötődni (különveszik a finanszírozást, limitálják, több változat is kering, aztán persze lehet, hogy valami más lesz). Aztán el is fogadta a kizárólag a kulcsév ötlete miatt tiltakozó reformista szakszervezet finanszírozási konferenciára vonatkozó javaslatát, ami ha nem is érdemi előrelépés, de feltétlenül gesztus. Hogy mekkora a tényleges kompromisszumkészség, az kérdéses, mert a törvényszöveg egy utóbb átmenetinek nevezett változata már az Államtanácsnál van a kötelező egyeztetési-értékelési körön – ami persze azt üzeni sokaknak, hogy a tágyalásosdi a kormány részéről csak színjáték. A kormány azt mondja, lehet a szövegen utólag is változtatni, ez nem gond.

Mindenesetre az a lényeg, hogy mivel a kulcsév több, mint amit Macron valójában akar, és mint ami a 2022-es elnökválasztás szempontjából hasznos neki, távol tartja magát a dologtól, és ha valamit – praktikusan ezt az igen népszerűtlen intézkedést – el kell engedni, ő lehet a jóságos szereplő, aki dönt a kormányfővel szemben. Ezt érzi a francia sajtó is, elkezdődtek a spekulációk, hogy mennyire pótolható vagy pótolhatatlan ember Philippe miniszterelnök a macronie-ban.

Egyébként az elmúlt napokban még egy fontos dolog történt, ami a kormányoldal mozgásterét nagyon megnövelheti: kijött egy kutatás, mely szerint a többség, 61% továbbra is indokoltnak tartja a sztrájkot, de 57% immáron a végét szeretné. Ez az utóbbi szám figyelemre méltó, mert azt sugallja, működhet a kormányzati kifárasztásos taktika. Persze ez még csak egy mérés, nem dőlt el a dolog végleg, de a sárga mellényes mozgalom vége is akkor kezdődött, amikor a többség “legyen vége” álláspontra helyezkedett…

Comments

comments

One Reply to “Kulcsév: Macron tényleg nem áll bele?”

Comments are closed.