Már-már azt hihettük, Maurice Taylor Titan-vezér überelhetetlen levelet szült a héten. Tévedtünk. Arnaud Montebourg ipari miniszter képes volt hozni a szintet, hogy aztán Taylor személyesen tegye fel az i-re a pontot egy újabb válaszlevéllel…
Montebourg beszól és kemény kezet ígér
A széles körben sértőnek talált Taylor-levélre, amely a francia munkamorált támadta, Arnaud Montebourg ipari miniszter hasonlóan kemény írásművel válaszolt, melyben már a bevezető mondatban szélsőségesnek és sértőnek nevezi Taylor véleményét. Ezután az alábbiakkal utasítja vissza a támadást:
- Franciaország rengeteg külföldi cégnek ad otthont, köztük számos olyan amerikai cégnek, amelyek évtizedek óta az országban tartózkodnak (és jönnek újabbak is),
- Franciaország vonzó befektetési környezetet nyújt, ideértve a termelékenységet is (mint azt korábban jeleztük, statisztika szerint a francia munkavállalók tényleg meglehetősen produktívak),
- a francia kormány az elmúlt időszakban számos lépést tett a versenyképesség növelése érdekében, ideértve az alacsony jövedelmű munkavállalók után járó járulékkedvezményeket, vagy éppen a munkaadók és a munkavállalók között januárban kötött átfogó munkaügyi megállapodást,
- a Titan mérete huszada a francia Michelon abroncsgyárnak, és utóbbi harmincötször jövedelmezőbb is – úgyhogy a Titan tanulhatna Franciaországban ezt-azt,
- az amerikaiak és a franciák hosszú közös történelmet mondhatnak magukénak,
- a francia kormány nagyon is támogatja és érdeklődéssel figyeli a Taylor által szintén kritizált Obama elnök politikáját, különösen az ipari munkahelyek hazahozatalára irányuló intézkedéseit,
- az államok előbb-utóbb ellen fognak állni a Taylor által előrevetített kizsákmányoló dömping-stratégiának, és Európában egyre több ország ért ezzel egyet,
- plusz egy fenyegetés a végére: Taylor addig is számíthat rá, hogy az illetékes francia hatóságok alaposan szemmel tartják majd a TItan által importált abroncsokat, és különösen odafigyelnek majd a környezeti, technológiai és szociális normák betartására…
Az ügybe és számokba lelkesen belemászni kívánók egyébként itt találhatnak egy fact checking-anyagot Montebourg levelének a tartalmáról. Én ettől most megkímélem a nagyérdeműt, már csak azért is, hogy gyorsan továbbléphessek a(z eddigi) slusszpoénra.
Taylor lehülyézi és fenygeti a minisztert
Montebourg levele után tovább keményedett a hangnem a másik oldalon. Maurice Taylor egy péntek reggeli interjújában finoman megérdeklődte, hogy Montebourg “hülye, vagy mi”? A Titan vezére nem igazán értette ugyanis, hogy miért írkál neki az ipari miniszter, amikor a Goodyear-üzemről van szó, és nem róla. “Ennek a tökfejnek kellene feltenniük a kérdéseiket!” – tette hozzá. Nem úszta meg a CGT-szakszervezet sem beszólás nélkül, Taylor ugyanis ismét felemlegette, hogy a CGT-nek nem volt elég 500 jól fizetett állás megmentése, pedig “az több mint a semmi”, de ha “ennyire okosak, akkor vegyék meg ők az üzemet”…
Taylor egyébként írásban is válaszolt az ipari miniszternek. Ebben az újabb gyöngyszemben azt írja, hogy a francia kormány a szélsőséges, és nem tudja, hogy hogyan kell felépíteni egy vállalatot. Hozzáteszi, hogy a Titan nem kérte a fizetések csökkentését, csak azt, hogy ha az ember 7 óráért kapja a fizetését, akkor legalább hatot dolgozzon is. Végül: “az Önök kormányának a politikája miatt” ennyire magas a munkanélküliség Franciaországban (különösen a fiatalok között). A levélben Taylor továbbá arra is kitér, hogy “az Önök kormánya lehetővé tette egy kommunista szakszervezet ütődöttjeinek, hogy tönkretegyék Franciaország legjobban fizetett ipari munkahelyeit”.
Zárásként Taylor még meg is köszöni Montebourg miniszternek, hogy kiszivárogtatta az előző levelét, mondván, több pozitív visszajelzést kapott, mint negatívat, illetve maga is odavet egy kis fenyegetést, nehogy elmaradjon a miniszter lelkesedése mögött: “nem érdemes velem ujjat húzni, írja, és az Ön csapatának fel kellett volna ezt fognia, amikor rámkerestek az Interneten”.
És itt tartunk most…
Miközben a felek a sértődéssel és a sértegetéssel vannak elfoglalva, lassan néhány mérsékeltebb hang is megjelenik a vitában, s például rámutatnak arra, hogy a stílusvita után/helyett/mellett tényleg érdemes lenne néhány dolgon elgondolkodni, így akár az egyes üzemekben végzett tényleges munkaórák számán is.
Mi a magunk részéről kíváncsian várjuk, hogy a jövő héten ki mit ír, ki kit és mivel sért meg, és esetleg végre elindul-e az a munkáról szóló nemzeti vita, amelyre Franciaországnak annyira szüksége lenne.