Laurent Wauquiez amatőrizmusa, Macron öröme

Tegnap megjelent egy hír: Laurent Wauquiez, a republikánusok (LR) új elnöke diákokkal (!) beszélgetett. Ebben a beszélgetésben elég erőseket mondott, például hogy párttársa, Nicolas Sarkozy egykori elnök lehallgattatta a minisztereit (így Wauquiez-t is). A beszélgetést valaki felvette és nyilvánosságra hozta. Wauquiez most jogi lépésekkel fenyegetőzik, ami természetesen joga – de az egész helyzet azt mutatja, hogy elég amatőr a hozzáállása a politikához. És ha ennek valaki örülhet, az nem más, mint a nagy politikai fegyelmet gyakorló Emmanuel Macron.

Voltatok már olyan találkozón, ahol a meghívóban szerepelt, hogy hang- és képfelvételt készíteni nem lehet? Ilyenkor lehet kb. biztosra venni, hogy valaki be fogja nyomni a diktafont. Dafke. Mert ez ilyen, meg egyébként is, mindannyiunk zsebében ott a diktafon, a kísértés is nagyobb.

Különösen, ha politikusról van szó, különösen ha pártelnökről van szó, nem nagyon van olyan, hogy privát beszélgetés. Főleg nem olyan “privát beszélgetés”, ahol többen vannak. Egy csúcspolitikus minden megnyilvánulása potenciálisan hírértékű. Ezt illik időben megtanulni,  különben az ember úgy jár, mint Laurent Wauquiez, vagy mint az egykori magyar miniszterelnök, aki 200 potenciális ellensége frakciótársa előtt mondott nagy naivan olyanokat, amiknek hírértéke volt.

Amikor Wauquiez azt sugallja, hogy pártelnök-elődje, Sarkozy lehallgattatta a saját minisztereit, az bizony hírértékű. Normaszegő, megdöbbentő, és így tovább. Ha tehát az ember (az egyszeri pártelnök) nem akarja, hogy ezek a sugallatok kikerüljenek, akkor inkább ne mondja el (maximum otthon a tengeri malacnak…).

Egyébként sem értem, hogy mi volt ezzel Wauquiez célja. Mit akart elérni? Mert ha valamivel egy profi és fegyelmezett csúcspolitikusnak nincs célja, akkor nem mondja. Ezzel csak újabb párton belüli feszültségeket lehet kavarni, és abból a republikánusoknál amúgy is van elég. Semmi nem rombolja jobban egy politikus tekintélyét, mint ha a többiek arra jutnak, hogy megbízhatatlan, pletykás vagy fegyelmezetlen. Mert az efféle fecsegés fegyelmezetlenség.

És aki ezzel jól jár, az nem más, mint Emmanuel Macron köztársasági elnök, aki köszöni szépen, fegyelmezett, nem fecseg, nem beszél, csak akkor, ha azzal valamit el is akar érni – még a sajtót is kiköltözteti az Élysée-palotából, nehogy valamit akaratlanul is meglássanak, meghalljanak az újságírók.

Ha Laurent Wauquiez Macron érdemi kihívójává akar válni, akkor ilyen fegyelmezetlenségeket nem vállalhat fel. Akkor sokkal profibb és óvatosabb módon kell a politikához állnia. Ez tényleg az a szakma, ahol a paranoia nemhogy segít, hanem egyenesen kötelező.

(Kiemelt kép forrása: Laurent Wauquiez Twitter-profilja)

Kommentek

Kommentek

One comment on “Laurent Wauquiez amatőrizmusa, Macron öröme

Comments are closed.