2024-ben mintegy 6 millió külföldi élt Franciaországban, a bevándorló népesség létszámát pedig 7,7 millió főre becsülték (a migrációs hátterű francia születésű személyek ebben a statisztikában értelemszerűen nem jelennek meg). Az utolsó teljes adatsort adó évben 343 024 külföldi érkezett újonnan az országba, de sokan távoznak is, ezért a külföldiek létszáma csak évi 150–170 000 fővel nő.
Óvatos becsléssel 500 000 és 1 millió fő közé tehetjük ezen túlmenően az irregulárisan tartózkodók létszámát. Az ő egészségügyi ellátásuk, kiutasításuk, illetve esetleges kitoloncolásuk komoly kihívást jelent Franciaország számára. Az elmúlt években Párizsnak különösen sok vitája volt Algériával ez ügyben (és más ügyekben is). Mindeközben a laikus állam alkotmányos keretrendszerében a bevándorlás kérdése gyakran összefolyik a közbiztonság, valamint a radikalizáció és az iszlamista térfoglalás kérdéseivel is. Ahogy a migrációs hátterű népesség megszólításában, az iszlamizmus tematizálásában is látnak egyes pártok fantáziát, így a migrációs kérdés várhatóan központi szerepet kap a 2027-es elnökválasztási kampányban is.
A folytatás alább olvasható. Az anyagot a Migrációkutató kérésére írtam.
