Recesszió, szereposztás, tévébeszéd

A francia online sajtó nagy részét is a koronavírus járványügyi kérdései foglalkoztatják a leginkább, kijárási korlátozások, esetek száma, hasonlók. De: végre jött egy szám arról, hogy eddig mekkorát ütött a francia gazdaságon a járvány, illetve kicsit többet tudunk arról, hogy mi fő most az Élysée politikai boszorkánykonyhájában. Csütörtökön az ország is értesülhet az eredmény egy részéről. Talán.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter a napokban azt mondta, hogy soha nem látott mértékű recesszió lesz idén Franciaországban, 1945 óta a legmélyebb visszaesés. Ma reggeli hír, hogy a központi bank szerint csak az első negyedévben (!) 6%-ot esett a francia gazdaság, ami valóban az 1945 óta mért legrosszabb adat, és, mint írták, ilyen nagyságrendben csak 1968 második negyedévében esett a bruttó hazai termék (vagyis az elhíresült 68 májusa környékén).

A jegybank szerint kéthetente (!) esik 1,5%-ot az éves GDP a kijárási tilalom idején, vagyis egy két hónapos tilalom mínusz 6 pontot is jelenthet. Ez a helyzet a jelenlegi ciklust teljes egészében a feje tetejére állítja politikailag (közhely, de rögzítsük).

Amikor nem intézményeket látogat, vagy válságot kezel, biztos vagyok benne, hogy az elnök azon is gondolkodik, miként mentheti meg magának 2022-t – az újraválasztás esélyét – egy ilyen gazdasági visszaesés, és potenciálisan súlyosbodó szociális válság mellett. A sárga mellényesek országában korábban is voltak szociális feszültségek, maradtak, s most még több lesz: kevesebb jövedelem, több munkanélküliség. Ne legyen kétségünk, az ellenzéki jelöltek és pártok is azt matekozzák ezekben a percekben, hogy számukra milyen esélyeket jelenthet ez a gazdasági helyzet, mit kell mondaniuk ahhoz, hogy 2022-ben nőjön az ázsiójuk (írtam már korábban arról, hogy az ilyen válságokban mindig ott a politikai esély is).

recesszió Franciaországban

Egyébként a francia gazdaság jelenleg a kapacitása kétharmadán működhet, nyilván a számok még pontosabbak lesznek, alakulnak majd, de a következő évek politikai játéktere ez.

Visszatérve a kijárási tilalomra, ahogy most látom a folyamatokat, itt inkább az a kérdés, hogy másfél,  két hónapig, esetleg tovább fog összesen tartani, ugyanis az elnök mellett dolgozó tudományos tanács elnöke “több hetes hosszabbítás” szükségéről beszélt reggel is, ráadásul az intézkedések is egyelőre szigorítási fázisban vannak, lásd kocogás tiltása Párizsban napközben.

De ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban is sok mindent megtudhatunk csütörtökön, amikor Emmanuel Macron ismét szólni készül a franciákhoz. A Le Parisien tudni véli, hogy ebben a beszédben a kijárási korlátozások minimum kéthetes meghosszabbításáról lehet szó, továbbá a maszkhordás esetleges új szabályairól, a járványügyi kontakt-követés esetleges online-okostelefonos megvalósításáról, valamint, és politikailag ez a legfontosabb, az önkormányzati választás esetleges további halasztásáról, akár 2021-re (ehhez nyilván meg kell egyezni a pártokkal, úgyhogy a beszéd előtt biztos lesznek házelnöki találkozók és pártelnöki egyeztetések, ha máshogy nem, telefonon…).

A Le Figaro egyébként arról értekezik, hogy az elnök és a miniszterelnök között szereposztás van, a miniszterelnök az államapparátus napi irányításával foglalkozik, az elnöké pedig a felügyeleti és egyéb politikai feladatok, mint egy bátorító, tájékoztató tévébeszéd, amely persze messze nem olyan részletes és technikai, mint mondjuk a miniszterelnök parlamenti meghallgatása, vagy egy miniszteri sajtótájékoztató…  Ez rendben is van egyébként, így néz ki az ötödik köztársaság intézményeinek logikája.

Ha lesz csütörtökön beszéd, akkor abból jóval többet tudhatunk meg, s nemcsak sajtó-másodkézből. Ami viszont ma is biztos, az az, hogy Franciaország ezennel recesszióban van, hiszen a GDP 2019 negyedik negyedévében is csökkent.

Comments

comments