kell-e maszkot hordani

“Kell-e maszkot hordani?”: a franciák is rágják a kérdést

Ahogy mi is, francia barátaink is rágják a “kell-e maszkot hordani?”-kérdést. Most olvasok egy cikket, mely szerint az az álláspont, miszerint maszkot az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek érdemes viselni, kezd átalakulni, s már a francia kormány azt mondja, hogy mindenkinek érdemes maszkot hordani (de nem kötelező). Mi történik? És mi következik mindebből?

Az előző bekezdésben linkelt cikk szépen elemzi, hogy az ajánlás-változás oka az, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy a vírus egyszerű beszéddel is terjedhet, vagyis nem kell tüsszenteni vagy köhögni ahhoz, hogy megfertőzzünk valakit, elég, ha tünetmentesek vagyunk, és csevegünk vele. Nyilván a kutatások folynak, és nagyon sok mindent nem tudunk még ennek a vírusnak a viselkedéséről, de az egy elég fontos kérdésnek tűnik, hogy valójában hogyan is terjed. Egyébként a WHO oldalán az eddigi vonatkozó kutatások értelmezésével kapcsolatban óvatosságra intenek, az ezekkel kapcsolatos tudományos vitákról pedig itt van egy tisztességes összefoglaló.

Számomra ez az egész azért nagyon érdekes, mert ha kiderül, hogy tényleg beszéddel és légzéssel is át lehet adni a fertőzést, illetve el lehet kapni a betegséget, akkor mindenkinek változtatnia kell a személyes viselkedésén, s ha döntéshozó, s eddig nem maszkozott a tudományos ajánlásoknak megfelelően, akkor a politikáján. Potenciálisan az a helyzet fog előállni egy-egy döntéshozó számára, hogy a legjobb tudásunk szerint mondtunk valamit x héttel ezelőtt, és most lehet, hogy teljesen mást kell mondanunk, és bizony megint csak a legjobb tudásunk szerint. Ez a klasszikus “megváltozott a helyzet, megváltoztatom a véleményem”-dolog lehet, amennyiben bebizonyosodik, hogy a terjedési módra vonatkozó feltételezés igaz.

Amíg meg nem vagyunk biztosak, folyik a vita: tudományos részeredményeken, személyes biztonságérzeten, rendelkezésre álló maszkmennyiségen, hol min. A “kell-e maszkot hordani”-vita arra mutat rá, hogy sokszor nemcsak a polgárok állnak egy-egy helyzet előtt úgy, hogy nincs meg minden információjuk, hanem maguk a döntéshozók is. A vírus mozgó célpont. Ráadásul egy ilyen válságban ez a természetes helyzet: sok szempontból mindenki csak követni tudja az eseményeket. A politika számára eleve nehéz, változó célpont ez az egész.

S miközben egy döntéshozó könnyen megváltoztatja a véleményét, ha változnak a tények, ezer szempontot kell mérlegelnie, ezer további kérdésre kell választ találnia, mielőtt nyilvánosan lépne.

Mondok pár dolgot, amire gondolhat: ha ez igaz, akkor meg kell-e nyomnom még inkább a maszk-beszerzéseket, mielőtt bizonyíték lesz, és mindenki elindul vásárolni Kínába, még inkább, mint eddig? Ha nem tudok maszkot szerezni elegendő mennyiségben, akkor hogyan tudok segíteni az embereknek, hogy tudjanak házilag maszkot-sálat gyártani maguknak? Kötelezővé teszem a hordást, vagy ajánlottá? Mennyi ideig? Hol? Hogyan kommunikálom, ha teljesen mást kell mondanom, mint korábban? Ha később kiderül, hogy nem igaz a feltételezés, és a beszéd mégsem veszélyes, akkor hogyan állítom le azokat, akik összeesküvés-elméletek gyártanak majd? Ha ellentmondásosak lesznek a kutatások, akkor mit mondok az embereknek?  Hogyan függ a maszk-probléma össze azzal, hogy mikor és milyen ütemben, esetleg mikor és kiknek tudjuk feloldani a kijárási korlátozásokat (ezen sokat dolgozik mostanság a francia kormányzat, de nagyon bizonytalan a helyzet)?

El vagyunk szokva az ennyire látványos bizonytalanságoktól. De ez a maszk-kérdés azért különösen érdekes, mert itt állunk, kérdezzük, hogy “kell-e maszkot hordani?”, és az intellektuálisan őszinte válasz az, hogy biztosan még nem tudjuk, sejtéseink vannak, és ez egészen tökéletesen világít rá arra, hogy mit jelent az a sokszor idézett mondat, hogy a “tudomány mai állása szerint”.

(Kiemelt kép: pixabay.com)

Kommentek

Kommentek