Hollande elnök tegnapi nyilatkozatában elég világossá tette, hogy tartja magát az állam és egyház radikális szétválasztásához: mint mondta, “a Köztársaság üdvözli a döntést meghozó pápát, de további kommentárt nem fűz ehhez az elsősorban az Egyházra tartozó ügyhöz”. Ettől függetlenül a laikus Franciaországot nagyon is foglalkoztatja XVI. Benedek lemondása. Miért?
A nagyobb napilapok (Le Figaro, Libération, Ouest France) mind XVI. Benedek pápával a címlapon jelentek meg ma reggel, és egy kisebb összeget fel mernénk tenni arra is, hogy a délután megjelenő és holnapra dátumozott Le Monde esetében sem lesz ez másképpen.
A nem vallásosak és a laikus ethoszhoz erősen ragaszkodók számára persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kicsi, de nagy befolyással bíró városállam államfőjének a lemondása – legyen az mégoly történelmi és ritka dolog – miért izgalmasabb, mint az, hogy mondjuk ki a svájci Szövetségi Tanács éppen aktuális elnöke. A kérdés jogos, de ettől függetlenül költői: a pápa nemcsak államfő, hanem spirituális vezető is 1,2 milliárd katolikus számára szerte a világon (és ha már az érdekesség-faktornál tartunk, a pápákat egy különleges, szinte titokzatos eljárás keretében választják meg, ami természetesen sokakat érdekelhet).
De vissza Franciaországra! Egy 2012-es közvélemény-kutatás szerint a franciák 80%-át katolikusnak keresztelték – ebben a kulturális értelemben tehát Franciaország ma is túlnyomórészt katolikus ország, bár a napi politikában ennek viszonylag korlátozott jelentősége van. A 80%-on belül a megkereszteltek 2%-a a lehető leggyakrabban, 5%-a pedig minden vasárnap jár misére – 58% viszont sosem. Érdekesség, hogy egy hasonló 2011-es felmérés a francia népességen belül 36%-nyi hívőt és 34%-nyi ateistát talált, míg 22% nem tudta megmondani, hogy hívő-e, de azért “foglalkoztatta a kérdés” – 8% pedig azt állította, hogy nem is tudja és nem is gondolkodik a dolgon. Ezen felül a magukat katolikusnak vallók 34%-a is azt mondta, hogy nem hisz Istenben.
Hogy Franciaország mennyire gyakorló katolikus ország, azt még a fenti felmérés alapján is nehéz lenne megmondani, de a 36%-nyi hívő ahhoz éppen elég, hogy kimondjuk, a pápaság dolgai iránti érdeklődés logikus és érthető: milliókra átszámolva nyilvánvalóan sok az a 36%. Ők azok a franciák, akik potenciálisan nagyon fontosnak tarthatják, hogy ki ül Szent Péter trónján.
Ráadásul ott van még a szó szerint évezredes katolikus kulturális örökség (Franciaország, la Fille Aînée de l’Eglise), nem is beszélve a pápasággal és az egyházzal folytatott évszázados hatalmi-politikai harcokról, amelyek minden bizonnyal alaposan beették magukat a francia történelmi tudatba. Ez a történelmi tudat pedig vélhetően ébren tartja még a laikus franciák érdeklődését is a Katolius Egyház dolgai, vezetője, tanítása, politikai stratégiája stb. iránt (csak halkan jegyezzük meg, hogy Franciaországban az állam és egyház szétválasztásának például az volt az egyik legfontosabb oka, hogy a köztársasági elit meg volt arról győződve, hogy az egyház monarchia-párti és nem lojális a Köztársasághoz).
Ennyi ok pedig már minden kétséget kizáróan elég ahhoz, hogy az összes újság XVI. Benedek pápával a címlapján jelenjen meg ma reggel…