Sarkozy-t őrizetbe vették, Sarkozy ellen eljárás indult, Sarkozy akár öt év börtönt is kaphat, így nehezebb lesz a visszatérése – így sorjáztak a hírek tegnap. De mi is történt pontosan, miért történt, és hol van a kutya elásva? Néhány szó a (legújabb) Sarkozy-ügyről.
1. Kezdetben volt a Bettencourt-ügy: szempontunkból most lényegtelen, hogy mi volt az (Sarkozy tisztázta magát abban a történetben), az ugyanakkor biztos, hogy a befolyással üzérkedés, a korrupció és a többi gyanú a Bettencourt-nyomozás során merült fel. Egészen pontosan lehallgatták Sarkozy telefonját, aki klasszikusan beleszaladt a csapdába: a felvételek szerint ő és ügyvédje monacói állást és kinevezést ígért egy nyomozási bírónak a Bettencourt-nyomozással kapcsolatos bennfentes információkért cserébe.
2. Ebből következik viszont, hogy ezek a lehallgatások kieshetnek a bizonyítékok sorából, mert nem biztos, hogy felhasználhatók a bíróság előtt (egy másik ügy nyomozása során készültek). Sarkozy védelme egészen biztosan megpróbálja majd a felvételeket eljárásjogi érvek alapján kidobatni (hogy legalább egy “bizonyítékok hiányában” ítélet megalapozható legyen…).
3. De lehetnek más bizonyítékok is. Legalábbis folyik arról a sutyorgás, hogy a különböző, elmúlt hónapokban, években végrehajtott házkutatások során a szereplőknél további anyagokat is begyűjtöttek, azaz a gyanú akkor is megállhat, ha a konkrét felvételek kiesnek a sorból. Ez lehet az ügy legnagyobb kérdése.
Forrás: BBC4. Na meg az, hogy mindez Sarkozy-nek milyen sok pénzbe és időbe fog kerülni. Ráadásul ez a gyanú (ha megáll) pont akkor juthat el a bírósági szakaszba, amikor megindul a 2017-es előkampány és az elés elnökválasztási kampány – nem kell mondani, hogy ez milyen politikai következményekkel járhat.
5. A bizonytalanság miatt az igazi politikai árat egyelőre nem tudjuk bemérni. AZ UMP Copé pártelnök lemondása után romokban hever, és ez az ügy egy olyan pillanatban érkezett, amikor Sarkozy visszatérése egyre biztosabbnak tűnt. Kiesik-e a volt elnök a sorból? Változtat-e a stratégiáján, vagy beleáll az áldozat szerepébe (egyelőre a megnyilvánulásai arra utalnak, hogy igen)?
6. Ha Sarkozy kiesik a sorból, és az UMP nem tudja rendezni a sorait, azaz kiállítani egy “erős embert”, amire a francia jobboldalnak azért megvan az igénye, akkor annak egy nagy nyertese lehet: Marine Le Pen. Egy olyan politikai ciklusban, amikor a radikális jobboldal erősödése és átalakulása a legfőbb politikai kérdés, ezt a lehetőséget sem szabad alábecsülni.
Frissítés (2014.07.02.):
7. A rögzített lehallgatások Nicolas Sarkozy és ügyvédje közötti beszélgetéseket (is) takarnak. Kérdéses, hogy a lehallgatással megsértették-e az ügyfél-ügyvéd beszélgetések titkosságát, eljárásjogilag lehetséges-e ilyen beszélgetések használata. Ez is egy szempont, amivel Sarkozy és ügyvédei igyekeznek majd kidobatni ezeket a bizonyítékokat.
8. Nicolas Sarkozy szerda esti interjújában visszatámadott és politikai akcióként értékelte az eljárást. Vagyis beleállt az ügybe, és igyekezett magát áldozatként feltüntetni. Afelől sem hagyott kétséget, hogy vissza akar térni. Egy korábbi levélben már jelezte, hogy ha piszkálják, ha nem hagyják békén, akkor nőni fog a revansvágya. Úgy tűnik, mára igen nagyra nőtt.