A francia elnökválasztás komolyabb meglepetések nélkül zajlott le: Mitterrand után 2012-ben újabb szocialista költözhet az Élysée-be. De a kampány még nem ért véget: a megválasztott elnök most azért küzd, hogy legyen kormányalakító többsége is a Nemzetgyűlésben.
Elterjedt a nézet, miszerint Sarkozy veresége a hivatalban lévő válságkezelők veresége, azaz egyfajta tiltakozás gyümölcse. Ebben van igazság. Ám amikor azt mondjuk, hogy az emberek "Sarkozy ellen szavaztak", nemcsak a válságkezelésre és a gazdaságra kell gondolni, hanem Sarkozy népszerűtlen elnöki szerepfelfogására, a "hiperaktív" elnöki viselkedésre, a napi kormányzásba történő, a francia közízlés számára túlzott beavatkozásra. Nem véletlen, hogy Hollande azzal kampányolt, hogy ő "normális" elnök lesz – ez azt jelentette, hogy egy visszafogottabb, kevésbé aktív hozzáállással közelíti majd meg a kormányzást.
Ám a kampányból nehézkesen derült ki, hogy pontosan mit takarnak Hollande ígéretei. Sokakat érdekel például, hogy a válságkezelésről szóló szocialista programpontok mennyire konfrontatív fellépést eredményeznek majd európai színtéren, mint ahogy az sem mellékes, hogy Hollande a valóságban mit akar (tud) és mit nem akar (tud) megvalósítani az esetenként populizmusba hajló kampányígéreteiből.
Álláspontom szerint csak viszonylag lassan körvonalazódhat, hogy a messzire vezető javaslatai kapcsán, mint például a fiskális paktum újratárgyalása, mekkora kompromisszumokra hajlandó. És persze: mennyit engedhet arcvesztés nélkül, ha engedni akar?
A kampánynak még nincs vége: június 10-én és 17-én nemzetgyűlési választások is lesznek Franciaországban. Addig pedig az új elnök egyfajta "béna kacsa" szerepben mozog: szimbolikus lépéseket tennie kell az új korszak határának a kijelölése érdekében, de ezek a lépések mégiscsak a kampány logikájába illeszkednek majd. Az igazság az, hogy Hollande-nak kormányzó többség is kell, ezért belpolitikai értelemben csakis erről szól majd a következő négy hét, még akkor is, ha a következő napokban sorjáznak majd a kiemelkedően fontos bilaterális találkozók és nemzetközi csúcsok. Hogy igazából milyen lesz az Hollande-elnökség, az csak később derül ki.