2022-es francia elnökválasztás

Így végződött az első forduló, indul a második forduló kampánya

Új posztot nyitok, az első fordulós szavazás lezárásától kezdve itt folytatom az előrehozott nemzetgyűlési választás értékelését, a második forduló kampányának az elemzését.

2024.07.07.

EZT A KÖZVETÍTÉST MOST LEZÁROM.

Reggelre többet tudunk, akkor folytatjuk az elemzést, méghozzá ebben a posztban. Jó éjt mindenkinek!

MENNYIRE SZOMORÚ MA ESTE MARINE LE PEN?

Csak egy kicsit, mert van számára a helyzetben lehetőség. Az RN-t a következő egy évben biztos nem üti meg a kormányzás, ígéret marad, amire lehet építeni – a kihívást viszont az okozhatja Le Pennek, hogy a Nemzetgyűlés tele lesz további 2027-es jelöltekkel és önjelöltekkel, akik ennek megfelelően fognak mozogni. Az RN érdeke most az, hogy a többi szereplőt – főleg, ha koalícióznak is – egymásra tolja (a Lázadó Franciaországra gyakran hivatkozva).

GABRIEL ATTAL BEJELENTETTE, HOLNAP LEMOND

Ez nem jelenti azt, hogy ügyvezetőként nem marad hivatalban egy jó ideig még (amíg nem derül ki, ki az utódja).

EGY APRÓSÁG

Borne, Darmanin, Hollande, Le Pen, Wauquiez – 2027 jó néhány lehetséges kulcsszereplője ott lesz a Nemzetgyűlésben, ebben az új hatalmi központban.

MACRONNAK JÚLIUS 18-IG LEHET IDEJE GONDOLKODNI A KORMÁNYZÁSRÓL, KOALÍCIÓKRÓL TÁRGYALNI

Akkor alakul meg a Nemzetgyűlés – nem ülésező Nemzetgyűlés ugye nem tudja megbuktatni az Attal-kormányt, utána viszont meg tudja. A kormány lemondani bármikor le tud, persze. Ha születik egy politikai megegyezés, akkor az új kormány kinevezésével nem kell megvárni az alakuló ülést (és ha Macron akar, technokrata kormányt is kinevezhet, csak politikai megegyezés nélkül a megbuktatása a Nemzetgyűlésben nagyobb valószínűséggel történik meg).

ÚJABB MEGJEGYZÉSEK

1. Emmanuel Macronnak érdeke a stabil kormányzás, legalábbis egy olyan kormány, amelyben az ő pártja minimum koalíciós partner (mert az kisebb hatalomvesztés, mint egy tiszta cohabitation), de egyelőre nem úgy néz ki, hogy erre nagy a lelkesedés és nyitottság a baloldalon.
2. Macronnak nem különösebben érdeke a baloldali programban való aktív részvétel, hiszen az az ő elnökségének a részbeni leépítéséről szólna.
3. Ha a baloldal meg is próbál egyedül kormányozni, akkor kérdés, ki lehetne a miniszterelnök? Ez nagyon fontos kérdés, mivel Mélenchon rendkívül megosztó személyiség, ambíciója pedig láthatóan van.
4. Nagyon nem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen modus vivendit kialakítani a parlamentben. Ha tartósan nem sikerült döntéseket hozni, ha sorra buknak a kormányok, s ha egy 2025-ös feloszlatás sem hoz tiszta politikai többséget, akkor az rendszerstabilitási kérdéseket is felvethet közép- és hosszútávon.
5. Jordan Bardella beszéde azt mutatja, hogy az RN fő támadási iránya az LFI lehet, és az összes többi párttal szembe fogja magát pozicionálni ellenzékből.

ELSŐ BENYOMÁSOK

1. Ha a Nemzeti Tömörülés tényleg harmadik helyre szorult, akkor is másfélszer annyi képviselője lesz, mint 2022-ben.
2. Vagyis: a köztársasági front nem omlott össze teljesen – valamennyit gyengült 2022-höz képest, de azért képes volt érdemben gyengíteni a Nemzeti Tömörülés pozícióit a második fordulóra.
3. A Nemzeti Tömörülés folytathatja az “ígéret-pozícióba helyezkedést”, másként fogalmazva: ma estétől az ellenzéki lét az érdeke, és a parlamenti nehézségek, valamint Macron gyengülésének a mutogatása a fő eszköze.
4. Mélenchon kormányzási lehetőséget követelő gyors beszédét hallgatva, nagyon kemény parlamenti csaták lesznek, jobbról-balról szorongatni fogják Macront (és bármilyen kormányt nevez ki, természetesen azt is).
5. A következő egy évnek a ma kialakult lesz a parlamenti képe – 12 hónapig nem lehet feloszlatni a Nemzetgyűlést. Mivel nincs abszolút többség, nagyon nehéz lesz kormányozni, és az elnöknek nem lesz egy fontos “fegyelmezési” eszköz a kezében, ha esetleg megbuktatnák az általa kinevezett kormány(oka)t.

IPSOS BECSLÉS AZ ÚJ NEMZETGYŰLÉSRŐL

Meglepetés születhet: a baloldal nyert, a harmadik helyre szorulhat a Nemzeti Tömörülés:

Az Ifopnál 180-215 között lehet a baloldal, 150-180 között Macronék, az RN pedig 120-150 között. Az Ipsos-nál: 172-192 Új Népfront (baloldal), 150-170 Macronék, 132-152 RN.

GYORSELEMZÉS: nagyon nehéz lesz kormányozni, nincs stabil többség. Nézzük, hogy a szocialisták és az LFI erőviszonyai hogy alakulnak.

17 órás részvétel. Kicsit magasabb, mint egy hete: 59,71%.

MAGAS A RÉSZVÉTEL

Délben 26,63% volt, magasabb, mint egy hete.

ELŐZETES A MAI VOKSOLÁSHOZ

Az Economx kérdezett.

2024.07.05.

ÚJABB ADATSOR

Az Ipsos-nál 205 mandátum az RN-frakcióra vonatkozó becslés felső ága, vagyis itt is távolodik a párt a 289-től, és nő a többség nélküli parlament esélye.

2024.07.04.

VANNAK SZÁMOK❗️

Az IFOP friss mandátumbecslésében 210-240 mandátum között az RN, a baloldal 170-200 között, Macronék pedig 95-125 között. Utóbbi két blokk most erősebbnek tűnik tehát, mint a visszalépések előtt, miközben Le Penék messzebb vannak a 289-es abszolút többségtől. A republikánusok 25-45 képviselőre számíthatnak. A figyelmeztetés ugyanaz, mint az első forduló előtt: egy mérés nem mérés, most azt figyeljük, hogy ha másoknak is van becslése, az hasonlókat mutat-e.

2029.07.02.

VISSZALÉPÉSEK

Több, mint 210 visszalépés történt, főleg baloldali, kisebb részt macronista jelöltek részéről. Így nagyságrendileg 100 olyan körzet marad, ahol kettőnél több jelölt indul vasárnap.

AZ ULTRAHANG KÉRDEZETT

AZ RTL.HU KÉRDEZETT

Íme.

A PÁTRIA RÁDIÓ KÉRDEZETT

2029.07.01.

A HÍR TV KÉRDEZETT

AZ INDEX KÉRDEZETT

Íme.

A MAGYAR HANG KÉRDEZETT

Íme.

SZÁMOLÁSI FRISSÍTÉS

Az RN egyedül 29%-on áll (az Eric Ciotti-féle szövetséges republikánusok 4%-a viszi 30 fölé), a baloldali koalíció 28%-on, Macronék 20%-on. 37(+1) RN-képviselőt és 32 baloldali képviselőt választottak meg már az első fordulóban, Macronék csak kettőt nyertek meg már tegnap.

2029.06.30.

EZ VOLT A MAI KÖZVETÍTÉS.

A lényeget látjuk, a többivel reggel folytatjuk. Ez valószínűleg hosszú éjszaka lesz. Egyrészt még számolnak a nagyvárosokban, másrészt már most megindultak tüntetések, és rendőri intézkedések is történtek, ezeket holnap korán reggel természetesen elemezzük.

VISSZATÉRÉS A IV. KÖZTÁRSASÁG INSTABILITÁSÁHOZ?

Amennyiben nem lesz stabil abszolút többség, lehet, hogy a következő egy évben gyakran bukó kormányokat és instabilitást látunk, mint a IV. köztársaságban. 2025-ben lehet legközelebb új választást kiírni, de Macron szempontjából csak akkor van értelme, ha az erőviszonyok érdemben változnak. Van egy olyan kimenet is, hogy ha tartósan marad a három pólus és a bizonytalanság, akkor annak rezsimválság is lehet a vége. Ott jön a nehéz kérdés, hogy mi legyen, ha nem a mostani félelnöki rendszer, hiszen az alternatíva, ami ott van a fejekben, főleg a baloldalon, az éppen a IV. köztársaság parlamentáris modellje… feltételezem, egy ilyen válság esetén előbb-utóbb megérkezne az amerikai típusú elnöki rendszer felé való mozdulás ötlete is.

A MÁSODIK FORDULÓ MEZŐNYE KEDDRE ÁLL ÖSSZE

Legalábbis hivatalosan. Politikailag nyilván már most alakulnak a visszalépések.

MOST MÁR BIZTOS, HOGY KÉT FORGATÓKÖNYV MARADT
1. RN abszolút többség (ez esetben Bardella miniszterelnök lesz, Macron pedig abban reménykedhet, hogy a centrum a kormány ellenében tud ismét építkezni 2027-re)
2. Nem lesz abszolút többség, ebben az esetben az elnöki hatalom nem gyengül meg annyira, mint az 1. változat, azaz együttlakás esetén, de törvényeket hozni extra nehéz lehet, a kormányok bukhatnak, új választást tartani pedig 2025 nyaráig nem lehet.

AZ ELSŐ FORDULÓS ERŐVISZONYOK változása 2022 -> 2024
RN 18,68% -> 34%
Front Populaire (Nupes) 25,66% -> 28,1%
Ensemble (elnöki párt) 25,75% -> 20,3%

AZ ELNÖKI TÖMB felszólította a harmadik helyen álló jelöltjeit, hogy lépjenek vissza.

A MAGYAR NEMZET KÉRDEZETT
(Még a becslések megjelenése előtt.)

FABIEN ROUSSEL, a Francia Kommunista Párt főtitkára kiesett az első fordulóban.

ELSŐ RÖVID ÉRTÉKELÉS
1. A jelenlegi becslések alapján nem történt meglepetés (a támogatottsági arányokban nem történt drámai eltérés az utolsó mérésekhez képest).
2. A Népfront az első üzeneteiben az RN elleni szavazatra szólított fel, az RN pedig a Népfront elleni szavazatra, ez a kommunikációs vonal várható a jövő héten is.
3. Több, mint 300 körzetben lehet kettőnél több jelölt, így az esélyek nem becsülhetők rendesen a visszalépések hivatalos bejelentéséig. A most rendelkezésre álló becslések alapján mindenesetre nem lenne senkinek abszolút többsége.
4. A republikánusok nem adnak általános érvényű javaslatot a szavazóknak, mit tegyenek, és talán Macronék sem, ez növeli majd a bizonytalanságot.

ÉDOUARD PHILIPPE volt kormányfő röviden, de bejelentkezett a centrum és a mérsékelt jobboldal vezetőjének (annyira röviden, hogy pár mondatot mondott, nagyjából ennyit).

F. HOLLANDE a második fordulóban, első helyen fordul, a kérdés, hogy mit csinál a harmadik helyen álló republikánus, akit a macronisták is támogatnak (ebben a körzetben úgy néz ki, három jelölt jut a második fordulóba).

MARINE LE PENT az első fordulóban képviselővé választották. Abszolút többséget kér a franciáktól.

MÉLENCHON abszolút többséget kér, és azt mondja, csak a Népfront maradt alternatívaként. Azt is mondja, hogy ahol a Népfront harmadik, visszalépnek.

MACRON az RN elleni fellépésre szólított fel nem sokkal nyolc óra után.

IPSOS BECSLÉS
34% RN
28,1% Front Populaire
20,3% Ensemble (elnöki párt)

Megjelent két mandátumbecslés, ezek 270-280 mandátum köré várják az RN-t. Sajtóhírek szerint az RN azzal számol, hogy ha 270 körül lesz végül, akkor tud még elég szavazatot halászni a jobboldalon többséghez.

MINDENKI NAGYON GYORSAN AKAR BESZÉLNI 20 ÓRA UTÁN – EZ AZT JELENTI, HOGY MINDENKI URALNI AKARJA AZ ELMESÉLT TÖRTÉNETET – ÉS GYORSAN INDUL A MÁSODIK FORDULÓS KAMPÁNY.

Hat perc, és jönnek a számok!

AZ ELSŐ BECSLÉSEK 20 ÓRAKOR JÖNNEK

És azok már az első szavazóköri adatok alapján jönnek (van, ahol már számolnak – de az érkező adatok ettől még statisztikai modellek, becslések lesznek).

Kommentek

Kommentek