2020: három kérdés, avagy mit hoz az év?

A 2020-as esztendőre három nagy kérdése van a francia belpolitikának – mármint három olyan nagy kérdése, amelyek a 2022-es elnökválasztás szempontjából fontosak lehetnek.

Mondom sorban.

1. Mi lesz a nyugdíjreformmal?

Most értelemszerűen ez érdekel mindenkit. Macronnak személyesen annyi fontos, hogy 2022-ben a kampányban elmondhassa, teljesítette, amit ígért 2017-ben: van egységes nyugdíjrendszer. Ő ezen a kereten belül mozog. Tehát a kulcsév (a 64 esztendős de facto nyugdíjkorhatár) akár mehet is. De megy-e?

2. Mit hoz az önkormányzati választás 2020 márciusában?

A március vészesen közeleg. A kormánypárt, az En Marche (LRM) számára kulcskérdés a beágyazottság és annak “eladhatósága”, hogy a kormánypárt – ha nem is nyert nagyot – nem veszített igazán. Macronék számára a Nemzeti Tömörülés itt annyiból érdekes, hogy a radikális párt helyi beágyazottsága is korlátos, tehát a versenytárs előnye nem hatalmas.

A presztízsharc természetesen Párizs lesz, ahol az En Marche jelenleg is két jelöltet futtat: egy hivatalosat, és egy “ráindulósat”. Lehet, hogy ha a dolog “nem intéződik el magától”, azaz senki nem emelkedik ki a két jelölt közül egyértelműen, akkor Macronnak itt majd közbe kell lépnie. A jelenlegi számok alapján ugyanis a szocialista baloldal “behúzhatja” ismét a fővárost a hivatalban lévő Anne Hidalgo-val.

Ne felejtsük el azt sem, hogy az önkormányzati választás eredménye közvetlenül befolyásolja majd a szeptemberben eldőlő szenátusi erőviszonyokat is, hiszen a márciusban megválasztott tisztviselők lesznek a szeptemberben szavazati joggal bíró elektorok! (És előzetesen csak annyit, hogy 2021-ben is lesz regionális, illetve megyek választás, úgyhogy nem fogunk unatkozni 2022-ig.)

3. Fordul-e Macron balra és lesz-e egységes baloldal?

A logikus az lenne, hogy a jobboldalinak tartott reformok után Macron kicsit balra forduljon, azaz szociális gesztusokat tegyen (már ha a centrumban akar maradni, azaz nem akar 2022-nek teljes egészében egy erőteljesen jobboldali bázissal nekifutni). A balra fordulás lehetőségét azért is érdekes lesz figyelni, mert a baloldalon ott van a háttérben a szélsőbalos-radikális-szocialista-zöld stb. összefogás lehetősége, ami számszakilag akár érdemi kihívást is jelenthet Le Penre és Macronra nézve.

Az más kérdés, hogy összeadódnak-e mechanikusan a szavazatok – ennek az összefogásnak személyi (!), szervezeti, ideológiai stb. nehézségei azért lennének. Nyitott kérdés, hogy egy ún. baloldali összefogás meddig mehetne a centrumban, mielőtt választókat veszítene Macron javára a radikálisok jelenléte miatt (a radikális baloldal oldaláról pedig az merül fel, hogy mennyit engedhet a reformistáknak, mielőtt a szavazói elégedetlenek lennének).

Izgalmas év elé nézünk. Elvileg sok mindennek el kellene dőlnie. 2020 már egészen biztosan 2022-ről szól, ne legyen kétségünk!

(Kiemelt kép: pixabay.com)

Comments

comments