274. Tiltakozás, igen, hőbörgés, nem

Mostanában gyakran csapnak össze – zavargásig elmenve – szélsőbaloldali tüntetők a francia rendőrséggel. Elvben a Munka Törvénykönyve ellen tiltakoznak. A gyakorlatban nem értem őket. Bevallom, itt meg is áll az “elemzés”: míg szerintem a tiltakozás-tüntetés helyes és értékes állampolgári magatartás, az erőszakba torkolló tiltakozás (a továbbiakban: hőbörgés) már nem az. Valahogy úgy vagyok ezzel, ahogy De Gaulle tábornok mondotta 1968-ban, amikor az ifjúság pszeudoforradalma örvén közölte: “reform, igen, rendetlenség, nem”. Continue reading “274. Tiltakozás, igen, hőbörgés, nem”

257. A top 10 vicces mondás a francia politikából

A kötelező évértékelés (a terror éve volt, már megint Marine Le Pen éve volt) helyett december 31-én mi is tartsunk egy kis szünetet és engedjünk meg magunknak egy kis szórakozást – az év úgysem volt szórakoztató, és úgy érzem, 2016 sem lesz az. Most viszont szilveszter alkalmából álljon itt néhány idióta idézet a francia politikából. Kivételesen: röhögni lehet! Continue reading “257. A top 10 vicces mondás a francia politikából”

195. 70 évvel a háború után

A hétvégén ünneplik az egykori szövetséges hatalmak a normandiai partraszállás 70. évfordulóját. Mindannyian hosszú utat tettek meg ez alatt az idő alatt (és Franciaország különösen). Most mindannyiuknak emlékezniük kell, hogy azok a tényezők, amelyek a második világháború alatt és után együttműködésre kényszerítették őket, tulajdonképpen ma is fennállnak. 

Continue reading “195. 70 évvel a háború után”

63. De Gaulle karizmája

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása

“Az, hogy lehetséges-e gaulle-izmus De Gaulle nélkül, még a magukat gaulle-istáknak valók számára sem volt mindig egyértelmű, sőt, komoly vitatéma volt. A probléma szinte minden elnökválasztás és jobboldali elnökjelölt kapcsán felmerült: létezik-e még a gaulle-izmus? Tárgyunk szempontjából azonban inkább az számít, hogy ma is vannak olyan politikusok, akik gaulle-istának vallják magukat, és ma is vannak olyan választók, akik ehhez a mozgalomhoz kötik személyes értékrendjüket. A De Gaulle-féle karizma tehát valamilyen formában ma is él.”

A link alatt található tanulmánykötet egésze nagyon klassz, de a De Gaulle-féle karizma iránt érdeklődőknek a 23. oldal környékén érdemes elkezdeniük lapozgatni:):

165. Gaulle-ista feminizmus

Elhunyt Lucien Neuwirth, az a gaulle-ista miniszter, akinek a nevéhez az antibébi-tabletta franciaországi bevezetése kötődik. A sajtó ennek megfelelően kezelte az ügyet, és hosszú megemlékezésekben méltatták Neuwirth munkásságát. Helyesen. Merthogy a gaulle-izmus korántsem mondható vaskalapos eszmének. Esetenként kifejezetten progresszív, sőt, talán feminista is volt.

Continue reading “165. Gaulle-ista feminizmus”