“A gaulle-izmus a 20. századi francia politika legegyedibb jelensége. Olyan eszméről van szó, amely két alkalommal is sikeresen, méghozzá alapjaiban formálta át a francia politikai erőviszonyokat, és amely presztízséből, az „alapító” tekintélyéből és történelmi nagyságából következően mércét állított a 20. század végi és a 21. eleji francia politika számára.
A Charles de Gaulle-i örökség egy jelentős része mára a francia politikai kultúra alapvető részévé vált. Gondolunk itt az intézményekre, vagyis az V. köztársaság alkotmányára, az elnöki szerepfelfogásra, a francia diplomácia attitűdjére a nemzetközi színtéren (grandeur). És nem utolsósorban természetesen az európai integráció melletti elkötelezettségre (amely ha nem is mindig pontosan úgy és abban a keretben, ahogy de Gaulle akarta és képzelte, de ma is szolgálja azokat a francia érdekeket, amelyek miatt egyáltalán létrejött).”
A Hagyományőrzők és kései utódok – Kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei című tanulmány folytatása a Kommentár folyóirat oldalán olvasható.