Tegnap este egy izgalmas beszélgetésen vettem részt két kiváló kolléga (Antoni Rita és Perintfalvi Rita) társaságában. Az est a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezése volt, s a cím (És azt ismered, hogy egy teológus, egy politológus és egy feminista utazik a vonaton?) már önmagában sokat mond – nyilván elsősorban nőpolitikáról, egyházról, pápákról, feminizmusról beszélgettünk. Amiért viszont ezen a blogon is megemlékezem az eszmecseréről, az az, hogy számos francia politikára és francia nőkre vonatkozó kérdés is felmerült. Continue reading “239. Miért feministák a franciák, s miért nem azok a magyarok?”
Felmentette a Femen-aktivistákat a bíróság
A párizsi fellebbviteli bíróság felmentette csütörtökön a Femen nőjogi szervezet nyolc aktivistáját a Notre-Dame-katedrális egyik harangja megrongálásának vádja alól, s ezzel megerősítette az egy évvel ezelőtti elsőfokú döntést. Continue reading “Felmentette a Femen-aktivistákat a bíróság”
196. Gender-viták Franciaországban – frissítve!
A múlt héten részt vettem a Friedrich Ebert Alapítvány rendezésében egy konferencián, amelyen a közép-európai és a franciaországi gender-vitákról beszélgettünk. Íme a képek, egy-két sajtóbeszámoló, meg az előadásom prezentációja, a főbb témákkal és állításokkal.
Continue reading “196. Gender-viták Franciaországban – frissítve!”
42. Burka, nem burka
Az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadságról szóló 2011-re vonatkozó jelentése nemcsak Magyarországon kritizált bizonyos aggasztónak tartott jelenségeket: kemény kritikát kaptak a franciák is, elsősorban a muszlimok vallásszabadságának érvényesülésével kapcsolatban. Continue reading “42. Burka, nem burka”
Nagyjából mindenki tudott Dominique Strauss-Kahn nőügyeiről
Sarkozy éppen ezért nem is számított rá, hogy DSK végig tudna csinálni egy elnökválasztási kampányt. Úgy számolt, hogy Martine Aubry vagy Eva Joly lehet a fő kihívója.
174. A gender támadása?
A köztársasági elnöki hivatal a hét elején bejelentette, hogy idén nem nyújtják be a Nemzetgyűlésnek a családjogi törvénycsomagot, amely többek között a béranyaságról és a leszbikus nők mesterséges megtermékenyítéshez való jogáról is rendelkezett volna (már ha a szocialista képviselők a várakozásoknak megfelelően benyújhatták volna az erről szóló módosító indítványaikat). A jobboldal a bejelentés nyomán triumfál és kritizál, a baloldal pedig mélységesen megosztott. Continue reading “174. A gender támadása?”
171. Félreléphet-e az elnök?
A Closer magazin pénteki cikke szerint François Hollande-nak viszonya van egy színésznővel – egy testőr motoron furikázza a találkákra, aztán a randevúhoz elengedhetetlen croissant-okat is házhoz szállítja. Az elnök egyébként nem tagadta a viszonyt, csak a “magánélethez való jogát” kérte számon pénteki közleményében. Na bumm! Láttunk már ilyet a francia történelemben, csak nem mindig írták meg. És pont ez most a nagy kérdés: megváltozott volna a franciák hozzáállása az “elnöki szexhez”?
165. Gaulle-ista feminizmus
Elhunyt Lucien Neuwirth, az a gaulle-ista miniszter, akinek a nevéhez az antibébi-tabletta franciaországi bevezetése kötődik. A sajtó ennek megfelelően kezelte az ügyet, és hosszú megemlékezésekben méltatták Neuwirth munkásságát. Helyesen. Merthogy a gaulle-izmus korántsem mondható vaskalapos eszmének. Esetenként kifejezetten progresszív, sőt, talán feminista is volt.
36. Cherchez la femme!
François Hollande az első olyan francia elnök, aki nem házasságban él a kedvesével (leszámítva azt a rövid időszakot, amikor Nicolas Sarkozy Carla Brunival “járt”). Valérie Trierweiler nevét még csak most tanulgatja a francia sajtó, különösen a bulvár. De a kis szombati színes hírek azért máris róla szólnak. Continue reading “36. Cherchez la femme!”
35. Mit üzen a kormány?
Az új francia kormány nem egyszerűen a kormányzásra összeállt politikai testület, hanem kampányüzenet a jövő hónapban esedékes nemzetgyűlési választásokra. Continue reading “35. Mit üzen a kormány?”