Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (2. rész)

Erőszakos és rasszista a francia rendőrség?

Cikksorozatunk előző részéből kiderült, hogy a rendőrséggel való elégedetlenség politikai ügy, amely pártpolitikai-ideológiai megoszlás szerint jelenik meg. A radikális baloldal, a baloldal és a radikális jobboldal szavazói nagyobb valószínűséggel elégedetlenek a rendőrséggel, mint a kormánypárt szavazói, illetve a konzervatív jobboldaliak. Ennek ellenére a Macron-adminisztráció nem tud „tisztán”, csak a sajátjainak kommunikálni. Az állam tekintélye mellett a társadalmi békére is vigyáznia kell, miközben az elnök a hírek – vagy a szivárogtatások – szerint rendkívüli módon aggódik az ifjúság helyzete és hangulata miatt.

Jól látszik a kormányzati egyensúlyozási szándék: egyszerre üzenni azoknak, akik a rasszizmus és a diszkrimináció felszámolását kívánják, és azoknak, akik az állam tekintélye, a jog uralma miatt aggódnak. Utóbbiaknak néha egyébként éppen maga a kormányzat ad meglehetősen ütős érveket. Christophe Castaner belügyminiszter például nem tűnik mindig a rend és fegyelem bajnokának, jobb esetben pedig igen ügyetlen nyilatkozó. Az antirasszista tüntetésekre reagálva Christophe Castaner belügyminiszter ugyanis arról beszélt egy interjúban, hogy az érzelmek felülírták a jogi szabályozást (a tüntetések tiltását), így hiába történik törvénysértés, nem lesznek bírságolások. A nyilatkozat kiverte a biztosítékot a jogállam hívószavával jelentkező politikai ellenfeleknél, akik amiatt értetlenkedhettek, hogy mennyire helyes, ha „Franciaország első számú zsaruja” nyilvánosan arról beszél, hogy tolerálni fogják a törvénysértést.

A cikk folytatását a TEV oldalán olvashatjátok.

Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (1. rész)

Erőszakos és rasszista a francia rendőrség?

A George Floyd halála nyomán kialakult amerikai helyzet látszólag átgyűrűzött Franciaországba is, ahol szintén tömegek tüntetnek a rendőrség ellen, és ahol parázs vita alakult ki a rendőrségi rasszizmusról és erőszakról. A lényeg, hogy a vita csak „látszólag az Egyesült Államokból gyűrűzött át”, Franciaországnak ugyanis megvannak a maga hasonló, nagyon is hazai gyártmányú problémái. Ezek éppen most kaptak új lendületet, mivel egy jelentős erőszak-ügyben most született egy olyan szakvélemény, amely gyakorlatilag felmenti az intézkedő egyenruhásokat. De nem innen érdemes indulni, hanem onnan, hogy a francia rendőrség tevékenysége évek óta politikai viták tárgya. Continue reading “Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (1. rész)”

Rendőri visszaélések a Calais-ben táborozó migránsokkal szemben?

migracio

A rendőri erők részéről valószínűsíthetőek visszaélések a migránsokkal szemben az észak-franciaországi Calais-ban, ahol egy évvel ezelőtt felszámolták fel a dzsungelnek is nevezett sátortábort, de az illegális bevándorlók egy része visszatért – állapította meg a francia kormány által megrendelt, kedden közzétett hivatalos jelentés. Continue reading “Rendőri visszaélések a Calais-ben táborozó migránsokkal szemben?”

280. Önvallomás a riogatásról

Egy vallomással tartozom. Amikor az EB előtt több sajtóorgánum megkérdezett, hogy tökéletes biztonság lesz-e Franciaországban, és határozottan azt válaszoltam, hogy nem, tartottam egy kis önvizsgálatot. Elvégre aki a nyilvánosságban megszólal, felelősséggel bír. Legmélyebb szakmai meggyőződésem volt persze, hogy nincs 100%-os biztonság, de nem voltam benne biztos, hogy hol lépem át a határt a riogatás és a tényszerű elemzés között. Ma már úgy gondolom, túl nagylelkű voltam a hétvégén lebőgött francia szervezőkkel. Continue reading “280. Önvallomás a riogatásról”

277. Aggódom

Azt mondja a párizsi rendőrség, hogy jobban örülne neki, ha az Eiffel-torony alá tervezett ún. fan zone-t a párizsi meccsek alatt nem nyitnák meg, mert fennáll a terrorveszély és a zsaruk már így is túlterheltek. A miniszterelnök viszont a napokban úgy vélekedett, hogy csak konkrét fenyegetés esetén zárják be ezeket a területeket. Ez elég aggasztónak hangzik, de mi lehet mögötte? Continue reading “277. Aggódom”