A francia kormány csütörtökön nyilvánosságra hozott egy rendeletet, amely gyakorlatilag azt mondja ki, hogy bizonyos stratégiai ágazatokban (víz, energia, telekommunikáció, közlekedés) vétójoga van a kormánynak, ha külföldi befektető akar átvenni egy céget. Vajon ismét politikai kockázatokkal kell számolniuk a befektetőknek? Vajon visszaerősödik az állam szerepe a gazdaságban? Mit jelent mindez?
Negatív imázs és kormányzati döntések = kockázat
Az efféle kockázatokról ritkán beszélünk olyan fejlett országok esetében, mint Franciaország. Pedig ez nagy hiba. Az efféle személyre szabott, ellenséges jogalkotás (merthogy a jogszabályt az Alstom felvásárlása szülte) minden pillanatban megtörténhet egy olyan országban, ahol a radikálisok annyira erősek, mint Franciaországban, és ahol az antiliberalizmusnak akkora hagyományai vannak, mint, Franciaországban. Csak hogy mondjak egy ütős példát: Franciaország nemrégiben elfogadott egy Amazon.comra szabott jogszabályt, amelynek az volt a célja, hogy megakadályozza a cég további terjeszkedését. És persze ott az ország negatív imázsa a befektetők körében: 2012-ben 77 százalékkal esett a működőtőke-befektetések aránya, nyilván az efféle szabályoktól nem függetlenül.
Nehezebb lesz belépni a francia piacra?
Igen is, meg nem is. Persze, nehéz lesz a stratégiai ágazatokba belépni, főleg azért, mert a rendelet szerint a kormány azt is mérlegeli, hogy a nemzeti érdekeknek megfelel-e a bevásárlás, és mint tudjuk a “nemzeti érdek” gumiszabály is lehet. Ez nem egy konkrét elvárás, aminek tételesen meg lehet felelni. Ennek megfelelően a döntéshozatal nagyon szubjektívvé válhat. Másik oldalról persze léteznek ilyen szabályok más országokban is, így többek között a szabad piac hazájának tartott Egyesült Államokban is. Végül, talán jobb az elején megvívni a harcokat a kormányzattal, pontosan lefektetve a kereteket, mint egy olyan helyzettel szembesülni, hogy a kormány kinézte magának az ember cégét… Ettől függetlenül aggasztó, hogy személyre szabott jogszabályokkal igyekezne megoldani a kihívásokat a mostani francia kormány (ismét: az egész rendeletalkotást az Alstom felvásárlásának a kérdése váltotta ki, ebbe a konkrét ügybe szeretett volna beletrappolni a kabinet).
Középpontban a politikai érdek
Franciaország nemrég elfogadott egy nagy megszorító csomagot, amelyet a baloldal egy része “jobboldalinak” értékelt. A kormányoldal számára az európai parlamenti választás igen nagy kihívás lesz ennek megfelelően. A közvélemény az átmeneti államosítást támogatja, és nem egy külföldi befektető bevásárlását. Egy olyan országban, ahol az antiliberalizmus ennyire kurrens, nincs politikai-választási kokázat egy efféle döntésben. Sőt, kifejezetten előnyös lehet.
Hogy az ország nemzetközi befektetői imázsa ettől megint romlik, az csak később lesz politikai kihívás, és csak később kell vele megküzdeni.