Orbán vs. Macron: a kampány (h)arca?

Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Emmanuel Macron egyetértenek egy nagyon fontos dologban: szükségük van egymásra. És ezt az elmúlt egy-két napban nyilvánosan meg is osztották egész Európával. Alakul az Orbán vs. Macron összecsapás, ami a 2019-es európai parlamenti kampány szimbolikus harca lehet.

Üzengetés

Amikor Emmanuel Macron hétfőn beszédet mondott a francia nagyköveti értekezleten,  hosszan fejtegette, hogy mi a tétje a 2019-es EP-választásnak, mi a fő európai vita, mi a fő európai ellenfél.

Amikor Orbán Viktor kedden Olaszországban járt, ugyancsak nem felejtette el kijelölni a fő ellenfelet: Emmanuel Macront, aki – mint a kormányfő mondta- szét akarja robbantani az Európai Néppártot, úgy, ahogy a francia pártrendszert is szétrobbantotta. (Egyébként ebben Orbánnak messzemenően igaza van, Macron tényleg meg akarja szerezni magának a Néppárt balszárnyát, esetleg még a centrista  tömbjét is, amely egyébként vitában áll a Néppárt jobbszárnyával a migráció ügyében. Ahogy az Európai Szocialisták Pártja jobbszárnya is kell neki.)

Emmanuel Macron aztán szerdán visszaválaszolt: ha Orbán (és Matteo Salvini) úgy látja, hogy Macron a fő ellenfél, akkor nagyon jól látja. Az oda-vissza üzengetés középpontjában természetesen a migráció témája állt.

Alakul tehát az Orbán vs. Macron összecsapás.

A két fél azonban, miközben egymást és egymás értékeit jelölik ki fő ellenfélnek, két nagyon fontos dolgot elfelejtenek közölni, teljesen érthető okokból.

Az egyik, hogy amit csinálnak, az nincs egymástól annyira messze, mint amennyire mondják. És sok közöttük a konkrét érdekközösség is. A francia migrációs politika meglehetősen szigorú például, s az olyan “közös megoldásokban”, mint a határvédelem, az afrikai  “feltartóztatás”, az uniós védelem, nem nagy a politikai távolság a két vezető álláspontja között. (Van, amiben ott a távolság, gondolok például az uniós szolidaritás dolgára. Ott tényleg van min vitatkozni.)  Most azonban, amikor kezdődik a következő uniós költségvetési ciklus előkészítése, nehéz elképzelni, hogy a magyar és a francia politika ne működjön együtt például a közös agrárpolitika dolgában.

A másik, amit értelemszerűen egyik fél sem hangsúlyoz, az az, hogy szükségük van egymásra. Szükségük van egymásra, ahogy Macronnak otthon is szüksége van Marine Le Penre, akivel szemben a saját centrális erőterét működtetni tudja (erről itt írtam bővebben). Macron számára Orbán ideális európai ellenfél, és Orbán számára Macron ugyancsak ideális ellenfél. Mindketten el tudják mondani, hogy az adott vezető szimbolizál kb. mindent, amit a választóiknak utálni lehet (megjegyzem, Orbánnak meglehetősen nagy személyes politikai siker, hogy Macron odaemelte magához. Orbán személye így ugyanis országa tényleges súlyánál jóval nagyobb hangsúlyt kap Európában és az európai politikai vitában).

Röviden: Macron számára Orbán tölti be azt a funkciót Európában, amit otthon Marine Le Pen. Orbán számára pedig Macron tölti be azt a funkciót Európában, amit otthon Soros György. (Nota bene: Marine Le Pen és Macron között ugyanez az érdekközösség áll fenn. Nem véletlen, hogy Le Pen reagált az Orbán-Salvini találkozóra.)

Miről nincs szó?

Olvasom az értelmezéseket, miszerint Párizs most aztán bekeményít, meg hogy Macron milyen tökös stb. Ezek az elemzések elsietettek, sokszor vágy-vezéreltek. Macron egy ravasz hatalomtechnikus, aki mesterien egyensúlyoz a francia centrális erőtérben. Orbán ugyancsak kiváló hatalomtechnikus, aki elég hatékonyan tartja össze a magyar centrális erőteret. És most ők ketten rájöttek, hogy nemcsak használni tudják egymást, hanem egyenesen kellenek is egymásnak.

Ennek megfelelően fognak játszani, s a játéknak persze az lesz a tétje, hogy tovább nő-e  Orbán befolyása az európai jobboldalon (első körben a Néppártban), s mekkora csoportot tud majd uralni a Parlamentben Emmanuel Macron (és az saját csoport lesz, vagy a liberális ALDE elfoglalása révén jön létre?). A senki földjén egyelőre Angela Merkel és a CDU áll. Nem véletlen, hogy Merkel begyújtotta a rakétákat, és állítólag egy német bizottsági elnökért lobbizik…

Az Orbán vs. Macron összecsapás tehát retorikai lesz, üzengetéses lesz, a következő félév nagy érdekessége lesz. De a kampány hevében azért érdemes nemcsak arra figyelni, hogy a két vezető mit mond, hanem arra is, hogy mit csinál. A kép akkor lesz teljes.

(Kiemelt kép: Szecsődi Balázs, Miniszterelnöki Sajtóiroda – MTI)

Comments

comments