Engedmények vagy tárgyalástechnika?

A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része?

Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó.

Már az ún. kulcsév vagy fordulóév kapcsán is említettem egy korábbi elemzésemben, hogy a bevezetés, pontosabban a bevezetés javaslása a kormányzati tárgyalástechnika része lehet. A kulcsév felvetésével ugyanis a vita nem a lényegről, nem az egységes nyugdíjrendszerről szól, hanem a de facto korhatáremelésről, a pénzügyi egyensúlyról (a 64 éves kor előtti, illetve utáni büntetésről és bónuszról). Ha később ezt a – pénzügyileg nem sürgős, nem szükségszerű – intézkedés-javaslatot a kormány esetleg visszavonja, akkor az szociális előrelépésnek tűnik majd, megnyugtatva a reformista szakszervezetet (CFDT) és a tiltakozók egy részét.

Az egyes szakmáknak tett korhatár- és egyéb engedmények is a kormányzati tárgyalástechnika részei lehetnek. Ezek is szalámizzák, szalámizhatják a tiltakozókat. Lényegében azonban éppúgy nem érintik az egységes felosztó-kirovó, pontszámításon alapuló nyugdíjrendszer bevezetését, mint a kulcsév. Kivételek ide, kivételek oda, az egységesség abban az értelemben nem sérül, hogy az adott kivételek és engedmények az egységes rendszeren belül lesznek. Emmanuel Macron és a kormány számára ez most a legfontosabb, még akkor is, ha “a minden befizetett euró után járjanak azonos jogok” célkitűzésétől ezzel messzebb kerülnek.

De nem sokkal messzebb. Lehet úgy is okoskodni a kormányoldalon, hogy ha már mindenki az egységes felosztó-kirovó nyugdíjrendszerhez tartozik, könnyebb lesz ezeket a kisebb-nagyobb engedményeket megpiszkálni, hiszen ott már kommunikációs szempontból könnyebben kimutatható lesz, hogy ki milyen “előnyöket”, “privilégiumokat” élvez a többiekhez képest (vagyis hogy az egy-egy befizetett euró tekintetében miért nincs egyenlőség, és hol kell azt megteremteni).

De ne szaladjunk ennyire előre a forgatókönyvek végiggondolásában! A kormányoldal sem teheti. A legutolsó, karácsony előtti kutatások szerint ugyanis még mindig többen vannak azok, akik támogatják a tiltakozásokat és sztrájkmozgalmat, mint akik nem. Kérdéses, hogy ez már az a pont-e, ahol egy nagy szimbolikus engedmény és visszavonás segíthet Macronnak és a kormánynak. Vagy még nem, jóval 50% alatti adatok kellenek a hatásossághoz? Vajon itt is a hosszúra nyúlt kifárasztásos taktikát alkalmazzák-e majd Macronék, mint a sárga mellényesek esetében?

A december 31-i elnöki szilveszteri/újévi beszédből sok mindent megtudunk, de talán ezek a fő kérdések…

Comments

comments