Általában az az elemzői konszenzus, hogy egyetlen francia választás sem a külpolitikán dől el, azzal foglalkozni egyszerűen olyan, mint leérettségizni: —-> tovább olvasok!
2022: ez a verseny gyakorlatilag kinyílt
Miközben a republikánusok kezdenek összerendeződni (ma, csütörtökön az is kiderül, hogy Xavier Bertrand tényleg beszáll-e a jelöltállítási folyamatba), a közvélemény-kutatások —-> tovább olvasok!
Izgalmak, most?
Érdekes kutatás várható a napokban: Zemmour fel, Le Pen le?
A közvélemény (Franciaország és az iszlám, 8. rész)
A történelmi-társadalmi háttér bemutatása után most térjünk rá a korábban már említett, párhuzamosan létező narratívák elemzésére, s különösen arra, hogy —-> tovább olvasok!
Össztársadalmi frusztráció (Franciaország és az iszlám, 6. rész)
Az előző posztban a külvárosról mint szocio-ökonómiai és kulturális nehézségekkel küzdő területről írtam. Az igazság azonban az, hogy Franciaországban a —-> tovább olvasok!
Jön Le Pen elnök? (Cikkem az ÉS-nek)
Lesz-e Marine Le Pen elnök 2022-ben?
Köztársasági egyenlőség vs. közösségi jogok (Franciaország és az iszlám, 4. rész)
Az előző részekben felvetettek (lásd itt, itt és itt) alapján joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem lehet úgymond —-> tovább olvasok!
A Sarkozy-ítélet lecsapódása
A Sarkozy-ítélet kapcsán több olyan dologról is írtam, amelyek jövőre vonatkozó találgatások voltak. Azóta be tudok számolni ezekkel kapcsolatban néhány —-> tovább olvasok!
Charlie Hebdo-per: kezdődik
Szerdán kezdődik a Charlie Hebdo-merénylet pere. Egészen biztos, hogy ez egy politikailag releváns ügy, amelyet érdemes figyelni. Íme néhány nyitott kérdés és szempont az értelmezéshez.
Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (1. rész)
A George Floyd halála nyomán kialakult amerikai helyzet látszólag átgyűrűzött Franciaországba is, ahol szintén tömegek tüntetnek a rendőrség ellen, és —-> tovább olvasok!